Elképeszt a ffiak énképe… az méginkább, h figyelmetlenek…
Barátnőm szerint mindenképp írjam le, amit neki írtam… már Disney-nél sem lett Quasimodó és Belle 1 pár… m nem…
Imádom, hogy még méltatlankodnak is… vagy ömlengenek… mindig diszkréten kiegészítem a kit keresek részt… úgy tűnik hiába…
Azt is nagyon imádom, amikor hazabeszél… és közli, h az általam keresett korosztályban az a nem normális, akinek még nincs gyereke…nem tudom… nagyon sok fiúbarátom van… hát nekik nincs gyerekük… és tisztelet a kivételnek, akinek van…
De azt gondolom, h ez internet könyörgöm… és lehetek önző (már ha ezt annak lehet nevezni…), h nem osztozkodom… és megalkudnom pláne nem kell… az életben is csak nagyduzzogva… vagy épp trükközve… m igen voltam már olyan cipőben, h járni kezdtem 1 ffivel, akinek volt 2 gyereke… de soha nem volt házas… addig addig, mígnem mire beleszerettem ő a 10. házassági évfordulóját ülte… fő az őszinteség.
Tehát, ahogy a drága legkedvencebbem szokta mondani… BEEN THERE, DONE THAT… tapasztalataim azt súgják, h tudok annyira szeretni, h sajátomként is a másét… de nem akarom… örültem, h azt kihevertem, és amikor évek múltán visszatért, és kimondta azt, amit akkor hallani szerettem volna, h én vagyok a társa… és bla bla bla… 1 hibát azonban elkövetett be akart tenni ugyanabba a skatulyába, ahova 23-ban betehetett… de már nem voltam vevő a dumára… és annyira voltam társ, h kifogások tömkelegét hallgattam a gyávaságára, h miért is nem menne… erre pedig már nem vagyok vevő, ahogy a 2. helyre sem…
Főnyeremény vagyok, ahogy mindenki más is… csak épp meg kell találni azt, aki tényleg a nyerő szelvényt tartja a markában… vica-versa… innen szép a játék.
Sokat szoktam elmélkedni a “fentieken”… és mindig arra a végkövetkeztetésre jutok, h Isten szeret engem, tehát olyan társat küld, aki tetszik nekem, és ÉSZREVESZEM… ismerem a korlátaimat… tudom, h nem a legrugalmasabbak, és feszegetni is szoktam őket… (akár tüzönjárással is…) épp ezért tudom, h meddig mehetek el, és nem tovább…
És igen kitörlöm azt, aki apa korabeli… így is ijesztő, h képen néha milyen rosszul tartják magukat a ffiak… és azt teszik fel, mint “legjobb”, v. “vonzó”, m gondolom ez a cél… kifejezetten szeretem még a csípőkitolásos képeket, amin pipiskednek, mint 1 modell, és lerökönyödöm, amikor reklamál öregapám, h miért is nem kap választ…
Mert tisztelem legalább önmagam… és nem lopom az energiámat még feleslegesebben, h elmagyarázzam… bácsi kérem… ez most nem nyert… és több sebből vérzik a dolog… m 500 éves, van 2 tucat gyereke és én nem ilyen életet írtam meg magamnak…
Milyen életre vágyom? Családi ház, férj, kutya, macska, gyerek… 1x jól bejáratott frázisként úgy döntöttem, h legkedvencebbemnek csak kódolva írok… csh, f, k, m, gy… megdöbbenve láttam, h visszakérdezett pár betűre… mivel a maradékot behelyettesítette az exekkel… nagyon röhögtem… kreatív nő ő is az már fix… És minden lány álma a BFDR… és 1 ilyen barát, mint ő nekem… aki felhív kora reggel, h ő bizony tőlem 1 sarokra álldogál… m 1 volt kollégájával találkozik… én mivel nehezen ébredek reggel és mindig késésben is vagyok gyorsan lerázom, majd amikor újra hívom csak annyit szól, h jöhetek integetni??? És igen… a komoly üzletasszony a kávézó előtt táncol és ugrál a mamooth crocsában, integet nekem, ahogy munkába megyek… én meg röhögök, m szeretem, h szavak nélkül is megértjük egymást… Remélem, h párommal is ilyen összhang lesz majd. Mert ott is kell, h a barátod legyen, és hogy néha érted haragudjon és ne ellened, és magasra emelje a lécet, és biztasson, h ő bizony látja, h át tudod ugorni… még akkor is, ha néha fáj a keménység… összeségében értem van… és én is ilyen vagyok a többiekkel… csak a kritikus oldalon állni sokszor könnyebb, mint a kivitelezőin… de álljuk a sarat… m igen… the show must go on…
Férfiegó…
2008 december 29. | Szerző: Bodrincs
Barátnőm szerint mindenképp írjam le, amit neki írtam… már Disney-nél sem lett Quasimodó és Belle 1 pár… m nem…
Imádom, hogy még méltatlankodnak is… vagy ömlengenek… mindig diszkréten kiegészítem a kit keresek részt… úgy tűnik hiába…
Azt is nagyon imádom, amikor hazabeszél… és közli, h az általam keresett korosztályban az a nem normális, akinek még nincs gyereke…nem tudom… nagyon sok fiúbarátom van… hát nekik nincs gyerekük… és tisztelet a kivételnek, akinek van…
De azt gondolom, h ez internet könyörgöm… és lehetek önző (már ha ezt annak lehet nevezni…), h nem osztozkodom… és megalkudnom pláne nem kell… az életben is csak nagyduzzogva… vagy épp trükközve… m igen voltam már olyan cipőben, h járni kezdtem 1 ffivel, akinek volt 2 gyereke… de soha nem volt házas… addig addig, mígnem mire beleszerettem ő a 10. házassági évfordulóját ülte… fő az őszinteség.
Tehát, ahogy a drága legkedvencebbem szokta mondani… BEEN THERE, DONE THAT… tapasztalataim azt súgják, h tudok annyira szeretni, h sajátomként is a másét… de nem akarom… örültem, h azt kihevertem, és amikor évek múltán visszatért, és kimondta azt, amit akkor hallani szerettem volna, h én vagyok a társa… és bla bla bla… 1 hibát azonban elkövetett be akart tenni ugyanabba a skatulyába, ahova 23-ban betehetett… de már nem voltam vevő a dumára… és annyira voltam társ, h kifogások tömkelegét hallgattam a gyávaságára, h miért is nem menne… erre pedig már nem vagyok vevő, ahogy a 2. helyre sem…
Főnyeremény vagyok, ahogy mindenki más is… csak épp meg kell találni azt, aki tényleg a nyerő szelvényt tartja a markában… vica-versa… innen szép a játék.
Sokat szoktam elmélkedni a “fentieken”… és mindig arra a végkövetkeztetésre jutok, h Isten szeret engem, tehát olyan társat küld, aki tetszik nekem, és ÉSZREVESZEM… ismerem a korlátaimat… tudom, h nem a legrugalmasabbak, és feszegetni is szoktam őket… (akár tüzönjárással is…) épp ezért tudom, h meddig mehetek el, és nem tovább…
És igen kitörlöm azt, aki apa korabeli… így is ijesztő, h képen néha milyen rosszul tartják magukat a ffiak… és azt teszik fel, mint “legjobb”, v. “vonzó”, m gondolom ez a cél… kifejezetten szeretem még a csípőkitolásos képeket, amin pipiskednek, mint 1 modell, és lerökönyödöm, amikor reklamál öregapám, h miért is nem kap választ…
Mert tisztelem legalább önmagam… és nem lopom az energiámat még feleslegesebben, h elmagyarázzam… bácsi kérem… ez most nem nyert… és több sebből vérzik a dolog… m 500 éves, van 2 tucat gyereke és én nem ilyen életet írtam meg magamnak…
Oldal ajánlása emailben
X